2010. november 27-én fiatalok gyűltek össze Budapesten a már hagyományosan megszervezett R.I.T. (regionális ifjúsági találkozó) újabb alkalmára, hogy együtt töltsenek egy egész szombatot Isten közelségében, amit sok ének, nagyon jó beszélgetések, időszerű bibliai tanácsok és kellemesen eltöltött pillanatok tettek emlékezetessé. Mindezért hála és dicsősség szálljon fel Istenünkhöz.

Délelőtt, a heti tanulmány átvételekor kisebb csoportokat alkotva megbeszéltük és kifejtettük gondolatainkat, bátorítottuk egymást. „Rizpátol valami fontosat tanulhattunk: a hűségnek nem lehet feltétele sem az adott körülmény, sem a szerencse, ill. szerencsétlenség! A hűség feltétel nélküli elkötelezettség a jóra, bármi legyen is az ára."

A tanulmány átvétele után Isten üzenetét hallgathattuk, melyet Udvar Renáta ifjúságvezető tolmácsolt számunkra, „Fogadott hívás" címmel. Sámuel első könyvének harmadik fejezetéből olvastuk fel Isten Igéjét, amely a fiatal Sámuel elhívásáról szól. Többek között szó esett arról, hogy mennyire bosszantó, amikor valaki megzavarja az éjszakai nyugalmunkat. Mennyire nehezünkre esik, ha alkalmatlan időben válaszolnunk kell egy telefonhívásra. Felvetődik a kérdés: Vajon így vagyunk Isten hívásával is? Tétovázunk, hezitálunk akkor, amikor az evangélium továbbítása sürget? Sámuel így válaszolt az Úrnak: „Szólj, mert hallja a te szolgád!". Mi hogyan válaszolunk ma az Úr hívására? Akkor, amikor embertársunk kérdez, mennyire vagyunk készek bizonyságot tenni hit által Megváltónkról? Tudatában kell lennünk küldetésünknek, mint Isten végidei népe, hirdetnünk kell Krisztus második eljövetelét és ennek közelségét! Mi fiatalok, sokra vagyunk képesek, csak hagynunk kell, hogy vezessen Isten Lelke által.

Közös ebédet fogyaszthattunk a szorgalmas segítő kezeknek köszönhetően. Ez idő alatt is beszélgethettünk - kissé kötetlenebbül - régi és új barátainkkal. Ezt követően újból együtt énekeltünk, örvendeztünk és dicsőítettük Istent. A délutáni program keretében missziós börzét tartottunk, terveket fektethettünk le a jövőre nézve. Beszámolókat hallgathattunk azoktól a fiataloktól, akik az elmúlt időszakban tevékenyen részt vettek valamilyen missziós célú rendezvényen. Kiscsoportokat formálva elbeszélgettünk arról, hogy mi fiatalok, mit tehetnénk Jézusért, hogy mivel segíthetjük a misszió előrehaladását környezetünkben, Magyarországon és világszerte. Nagyon jó ötletek születtek, melyeket reméljük, az Úr kegyelme által felhasználhatunk a jövőben emberek megmentésére.

Végül hadd mondjunk köszönetet a szervező csoport munkájáért és fáradozásáért, különösen Ambrus Enikő lelkes szolgálatáért és mosolyáért. Az Úr tegye maradandóvá munkátok gyümölcsét, és kísérje áldás életeteket! 

Székely Edmond