Március 3-án újabb látogatást tettünk a martonvásári gyermekotthonba. A kapcsolatot 2011-ben vettük fel az intézménnyel és az ott lakó gyerekekkel. Első találkozáskor kialakult a szimpátia a Lovasberényi Gyülekezet gyermekei és az intézet lakói között. Nagyon jó hatással voltunk a fogyatékkal élő gyermekekre, de az otthon lakói is nagy hatással voltak a mi gyermekeinkre.

Karácsony előtt meglátogattak minket a gyermekek és a nevelőik Lovasberényben. Különböző játékok és kézműves foglalkozás mellett kürtőskalácsot sütöttünk, melynek nagyon örültek. Újabb egyeztetés után, most mi látogattunk el hozzájuk. Az volt a kérésük, hogy találkozzunk gyakrabban, mint eddig, mert a gyermekek nagyon igénylik ezeket az alkalmakat. A gyülekezet ifjúságával, a gyerekekkel és a szülőkkel együtt elhatároztuk, hogy havonta fogunk velük találkozni. Sok játék, beszélgetés, éneklés, zenélés, kézműves foglalkozás zajlik ezeken az alkalmakon.

Nagy szükségük van az otthonban lakó gyermekeknek arra, hogy ne csak anyagiakkal segítsük őket, hanem érezzék a szeretetet, törődést, odafigyelést. Nagyon nagy szeretet van bennük, amelyet ki tudnak mutatni és át tudnak adni, ha van kinek. Hálásak vagyunk a jó Istennek, hogy a nevelők és a gyerekek szívesen fogadnak minket. Elmondásuk szerint „ezekből az alkalmakból merítenek erőt a hétköznapok nehézségeihez." Örülünk annak, hogy egy kis vidámságot tudtunk vinni az otthonba, és reméljük, hogy lesz még sok ilyen alkalmunk a barátságok és a kapcsolatok ápolására.

Földesi Hajnal