Amikor beléptünk a terembe, még folyt a készülődés. Vidám fiatalok szaladtak jobbra-balra, a vetítővászon még ferdén állt, a Biblia alatt igazgatták a terítőt. A Jézus7 záró programjára készültünk.

Szilvási-Csizmadia Andrea egy különleges befejező alkalmat tervezett, amelyet egy modern dráma nyitott meg. Ezzel előkészítette az embereket az előadás befogadására, az pedig megerősítette a hallott, látott darab mondanivalóját. Néhány fontos állomásban feltárta előttünk a világtörténelem lényegét Sátán bukásától Jézus győzelméig. A vendégek Isten jellemét ismerhették meg. A fiatalok előadása ügyesen összefoglalta azt, amit olyan nehezen, hosszú evangelizációk során próbálunk megértetni barátkozóinkkal. Nem maradtak válasz nélkül a leggyakrabban felvetődő legfontosabb kérdések: Miért van szenvedés?; Mi az, hogy bűn?; Miért van Biblia?; Ki vagyok én?; Akkor most mit tegyek?...

Az egész hét során kilenc-tizenhat vendégnek örülhettünk. Meglepődtünk néhány számunkra ismeretlen arcon és azon, milyen kedvesek, nyitottak az emberek ilyenkor, ünnepek előtt. Az Izraelben készített fotók és a kultúrtörténeti háttér még színesebbé, izgalmasabbá tették az előadásokat. De talán a legnagyobb élmény az volt, hogy nekünk, régi adventistáknak is lehet izgalmas és adhat új ismereteket, lendületet egy evangelizáción elhangzott prédikáció. Több tag jött el csak azért, hogy meghallgassa. Ez nagy öröm, jó volt látni az ő arcukon is a kíváncsi figyelmet.

Bár adventista körökben még szokatlan egy ilyen modern színpadi darab, de ez egy ismert forma, és sokkal erősebben hat a mai emberre, mert besűríti az információkat és több, látványosabb eszközt használ, így akár tudat alatt is dolgozik a gondolatainkban és befolyásolja későbbi döntéseinket. A Jézus7 sorozaton nagyon sikeresnek bizonyult, mert nemcsak vendégeinknek és a tagoknak tetszett, még a szereplőkhöz is közelebb hozta a jó hír súlyát és örömét.