Nyári szünet: láblógatás a barátokkal, a strandon, otthon, esetleg nyaralás, nyári tábor, a lényeg a semmittevés, végre az iskolától távol... Vagy mégsem? Lehet többet adni egy hét alatt egy táborral, ami felülmúlja magát a tényt, hogy nincs dolgunk, és esetleg még ismerõsök, barátok is körülvesznek?

Ez volt a célja, a soproni GAMEkapocsnak, ami a tavalyi NFH folytatásaként az életünket alakító bonyolult kapcsolatrendszereket igyekezett kibogozni, hogy többet tudhassunk meg a körülöttünk lévõ világról, az emberekrõl, Istenrõl és persze ezeken keresztül önmagunkról is.

Ennek alapja lett a tábor közössége, mert már az elsõ estére hihetetlen módon összekovácsolódunk, és a hét folyamán csak erõsödtek a barátságaink, hisz a játékból (ami az egyik legjobb közösségépítõ), ahogy a tábor neve is sejtette, nem volt hiány. Ezenfelül a program részeként rengeteg dologban vettünk részt. Segítettünk élhetõbbé tenni a szállást adó kollégiumot a folyosók kifestésével, részt vehettünk sportoláson és egy Forma1 szimulációs bajnokságban. Barnultunk (és leégtünk) a strandon, összemértük eszünk, ügyességünk és problémamegoldó képességünk egy kétrészes vetélkedõben - aminek elsõ része alatt bejártuk és kicsit meg is ismerhettük Sopront, a második napon pedig kirándulással és amerikai focival egybekötve küzdöttünk meg az akadályokkal. Egyesek félve, de mindannyian épen túléltünk egy bobozást, ingyen ölelést osztottunk a városban, jelenetet készítettünk, egymás titkos tesóiként leptük meg a többieket, és még egy csomó mindent csináltunk, amiket még felsorolni is sok lenne.

A lelki tartalomról pedig változatos áhítatok, rendszeres csoportbeszélgetések, elgondolkodásra késztetõ lelki expedíció, láthatatlanatlan színház és egy csodás szombat gondoskodott, amikor mind ajándékot adtunk át Istennek.

A tábor sikerének mérésére nekünk elég volt a tábor alatti mosolyok, örömkönnyek, õszinte beszélgetések, felhõtlen jókedv, tiszta küzdés és határtalan szeretet megélése. Most pedig, amikor már csak visszaemlékezhetünk rá, hogy egyszer ilyen is volt, segítenek nekünk a tábor fotói és az ezen a héten megerõsödött vagy megköttetett, de azóta is tartó, igazi barátságaink.

Néhány vélemény a táborról:

• „Szerintem a tábor nagyon jó volt, és nagyon egyedülállóan szuper, amire az ember nem is számít." (Tönkõ Rebeka)
• „Ez egy olyan tábor ahol az ember mindig találhat magának egy pár új barátot." (Bélteki Bettina)
• „Szerintem ez egy olyan tábor volt, ahol mindenki megtalálhatta, amit keresett." (Ikvahidi Adrien)
• „A GAMEkapocs tábor a kapcsolatokról szólt. Nemcsak gondolatébresztõ áhítatokat hallhattunk azonban a hét folyamán, hanem lehetõségünk volt meg is élni õket: meglévõket ápolni (és rend betenni) és újakat kötni. A változatosan és igen ötletesen összeállított programok mind ezt szolgálták. Játék, öröm, közösség és szeretet." (Kóczián Károly)
• „Szervezõként formabontónak és tanulságosnak tartom a GAMEkapocs tábort. Jó volt látni az örömteli arcokat." (KT) 

Csatári Flóra