Az egyházterületről 50 személy, 24 gyülekezetéből vett részt a képzésen, melyen dr. Szilvási József testvér, az ATF rektora az igehirdetésről, mint kommunikációról beszélt a résztvevőknek, felsorolva azokat az akadályokat, „zajokat" és szűröket, melyekkel meg kell küzdeni az igehirdetőknek annak érdekében, hogy az üzenet célba érkezzen. Ahogy az ezt követő előadás címe, „A prédikáció, mint kivetítés", is sugallja, az előadó arról beszélt, hogy mit tehet az igehirdető annak érdekében, hogy a saját problémáit ne vetítse ki az igehirdetés folyamatában, mégis hiteles maradjon. A harmadik előadás az igehirdetés formai és tartalmi elemeit járta körül. Többek között előtérbe került az, hogy az igehirdetés „emberi szó, ezért mindent el kell követnünk, hogy előadása méltó legyen ahhoz, Akiről az üzenet szól", ugyanakkor „Isten üzenete, ezért a méltó forma csak a Szentlélek tevékenysége által éri el célját".

 

A képzés záró előadása, melyet dr. Tonhaizer Tibor, az ATF főtitkára tartott a nem verbális kommunikációról, annak fontosságáról szólt. Irányelvek hangoztak el azzal kapcsolatban, hogy a nem verbális kommunikáció mely elemei segítik az igehirdetés célba érkezését, és melyek válhatnak akadályozó tényezőkké.

 

Az előadok lehetőséget adtak a felvetődő kérdések megbeszélésére, továbbá az előadások közötti szünetben, illetve az ebéd ideje alatt újra lehetőség nyílt a közösség ápolására és a beszélgetésre is.

 

A mostani alkalom újabb segítséget nyújtott ahhoz, hogy a tavaszi képzés alkalmával idézett páli tanács valósággá váljék a jelenlevő igehirdetők életében: „Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét" (2Tim 2:15).